A kannabisz lustává tesz: Mítosz vagy valóság?
Jogi nyilatkozat: A cikkben közölt információk kizárólag oktatási célokat szolgálnak, és semmiképpen nem kívánnak senkit sem arra ösztönözni, bátorítani vagy felbujtani, hogy bármilyen anyaggal visszaéljen. A cikk nem alkalmas 18 éven aluliak számára.
- Honnan származik a "lusta füvesek" sztereotípiája?
- Mit mondanak a tudományos tanulmányok?
- A CBD hatása a motivációra és a termelékenységre
- Következtetés: várnunk kell az igazságra
Honnan származik a "lusta füvesek" sztereotípiája?
A "lusta drogos" kép, amely a kannabiszhasználókat terméketlen és apatikus emberként ábrázolja, nem új keletű. Ez a rasszista indíttatású propagandából származik, amelyet Harry Anslinger, a Szövetségi Kábítószerügyi Hivatal első vezetője vezetett az 1930-as években. A médiakampányok kihasználták a faji félelmeket, a kannabiszt a kisebbségekkel hozták összefüggésbe, és veszélyes drognak állították be, amely egyrészt erőszakos viselkedéshez és bűnözéshez, másrészt lustasághoz és tétlenséghez vezet.
Ezeket a vélekedéseket tovább erősítették a kannabiszfogyasztók körében a túlzott aktivitásról és az apátiáról szóló, egymásnak ellentmondó állítások. Nem sokkal később megjelent az "amotivációs szindróma" kifejezés, amelyre Louis Jolyon West, William McGlothlin és David E. Smith amerikai pszichiáterek tudományos cikkeiben hivatkoztak. Az amotivációs szindróma "krónikus pszichiátriai rendellenesség, amelyet a személyiség, az érzelmek és a kognitív funkciók különböző változásai jellemeznek, amelyek inaktivitásban, visszahúzódásban, avolúcióban, apátiában, inkoherenciában, tompa érzelmekben, koncentrációképtelenségben és memóriazavarban nyilvánulnak meg". A szindrómát először olyan betegeknél írták le, akiknek a kórtörténetében hosszú távú kannabiszhasználat szerepelt.
A lusta drogos sztereotípiája a mai napig fennmaradt. Próbáld ki a Google keresőben a "cannabis makes you..." kifejezést, és nézd meg magad, milyen kifejezéseket társítanak az emberek leggyakrabban a kannabiszhoz.
Mit mondanak a tudományos tanulmányok?
A tartósan fennálló sztereotípiák ellenére a kannabiszhasználattal és a motivációval kapcsolatos tudományos bizonyítékok nem túl meggyőzőek. A longitudinális vizsgálatok, amelyek kulcsfontosságúak annak megítélésében, hogy van-e kapcsolat a kannabiszhasználat és a motiváció között, vegyes eredményeket mutatnak. Nézzünk meg néhányat közülük részletesebben.
Marihuána és amotivációs szindróma
Régebbi, de néhány újabb forrás is gyakran hivatkozik az 1992-es tanulmányra. Ebben a tanulmányban a kutatási minta rhesusmajmok voltak, akiket motivációs feladatok elvégzésére, valamint színek és helyek megkülönböztetésére kértek, és marihuána hatása alatt csökkent jutalmazási motivációt mutattak.
Egy újabb vizsgálatban olyan serdülőket hasonlítottak össze, akik rendszeresen (szinte naponta) marihuánát szívtak, egy nemdohányzó csoporttal. A résztvevőknek egy kísérleti feladatot kellett megoldaniuk két lehetőséggel, az egyik lehetőség a több pénzzel jutalmazott munka volt, a másik lehetőség a "nem munka" - a résztvevők erőfeszítés nélkül azonnal kevesebb pénzt kereshettek. Azt találták, hogy a marihuánát szívók hamarabb váltottak a "nem munka" opcióra, és nagyobb százalékban kaptak ebből az opcióból jövedelmet, amit a csökkent motiváció bizonyítékaként értékeltek.
A Journal of Psychiatry and Neuroscience című szakfolyóiratban 2017-ben közzétett tanulmány szerint a THC (tetrahidrokannabinol), a marihuána fő pszichoaktív összetevője csökkenti a patkányok hajlandóságát arra, hogy kognitívan megterhelő feladatokat próbáljanak ki. Érdekes módon a feladatok megoldásának képességét nem befolyásolta - a patkányok képesek voltak a feladatra, de nem akarták azt elvégezni. Amikor a THC-t 1:1 arányban CBD-vel együtt adták, a THC "lusta" hatása kissé enyhült.
Egy 2018-as tanulmányban a kutatók 505 főiskolai hallgató esetében vizsgálták a marihuána fogyasztása és az amotivációs szindróma közötti kapcsolatot. A vizsgálat azt is figyelembe vette, hogy a résztvevők más szereket, például dohányt és alkoholt is fogyasztottak-e. Kimutatták, hogy a marihuána használata önmagában szignifikánsan összefüggött az alacsonyabb kezdeményezőkészséggel és kitartással, amelyek az amotivációs szindróma jellemzői. Ebből arra következtettek, hogy a marihuána a szindróma kockázati tényezője.
Főszerepben a dopamin
Hogyan hat a kannabisz a motivációra és az aktivitásra? Az egyik lehetséges magyarázat az agy dopaminszintjének megváltozása. A dopamin egy neurotranszmitter, egy kémiai hírvivő, amelynek feladata az egyes agysejtek és a test többi része közötti idegimpulzusok továbbítása. Kapcsolatban áll az élvezetekkel, a boldogsággal, a tanulással és a motivációval.
Amint azt a kannabiszhasználók dopaminerg működését és jutalomérzékenységét vizsgáló egyes neuroimaging-vizsgálatok is sugallják, a limbikus régiók dopamin-aktivációjában vagy működésében bekövetkező változások állhatnak az "amotivációs szindróma" hátterében.
A kannabisz, pontosabban annak pszichoaktív összetevője, a THC kezdetben átmenetileg növelheti a dopaminszintet, ami eufória- és örömérzetet okoz. Ez úgynevezett "gyors jutalmat" eredményez. A kannabisz rendszeres használata azonban felboríthatja az agyban a dopamin természetes egyensúlyát, és csökkentheti a dopaminreceptorok érzékenységét. Ez a nem azonnali jutalommal járó tevékenységek iránti motiváció csökkenését okozhatja, és csökkentheti a hétköznapi tevékenységek élvezetének képességét. Az úgynevezett hipodopaminergia rosszabb memóriához, figyelmetlenséghez és csökkent tanulási teljesítményhez vezethet.
Egyes tanulmányok szerint a kannabiszfogyasztás és a csökkent motiváció közötti összefüggés magyarázható az egyidejűleg fennálló depressziós tünetekkel. A depressziós tünetek hozzájárulnak az alacsonyabb motivációhoz és teljesítményhez, amit tévesen kizárólag a kannabiszhasználatnak tulajdoníthatnak.
Új kutatás: a kannabisz mítoszok vége?
Most pedig nézzük meg az újabb kutatásokat, amelyek megdöntik a kannabiszhasználókról alkotott sztereotípiát, miszerint lusták, apatikusak és motiválatlanok. 2022-ben az International Journal of Neuropsychopharmacology című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amely az anhedóniát (a pozitív érzelmek megélésére, az élet élvezetére való képtelenséget), az apátiát és az örömérzetet vizsgálta 274 felnőtt és serdülő kannabiszhasználóból és kontrollcsoportból álló mintán. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a heti 3-4 napos gyakoriságú kannabiszhasználat nem jár együtt apátiával vagy amotivációval, és hogy a jutalomra adott válasz a felnőttek és serdülők esetében hasonló a nem használókéhoz. A kontrollcsoportok nagyobb anhedóniát mutattak, mint a kannabiszhasználók.
Szintén érdekes volt a Torontói Egyetem 2024-es tanulmánya, amely a Reddit online vitafórumról toborzott 260 kannabiszhasználó bevonásával végzett kutatáson alapult. A kutatás időszakosan kiküldött kérdőívek formájában zajlott, amelyek a motivációs változók széles skáláját tesztelték, az önértékeléstől, az apátiától és az intrinzik motivációtól kezdve a tényleges szellemi erőfeszítésig. Kiderült, hogy a kannabisz hatása alatt a felhasználók nem voltak sem apatikusabbak, sem kevésbé motiváltak.
A motivációval kapcsolatos megállapításokkal ellentétben azonban ez a tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a kannabiszmérgezés negatív kapcsolatban áll a lelkiismeretesség egyes aspektusaival. Bár a marihuána nem befolyásolta az akaraterőt, a felelősségtudatot és a szorgalmat, a krónikus kannabiszhasználók arról számoltak be, hogy "betépve" impulzívabbak, kevésbé szervezettek és kevésbé rendezettek, hajlandóbbak hazudni, hogy elérjék az akaratukat, és kevésbé hajlandóak betartani a társadalmi szabályokat.
Ennek a tanulmánynak (néhány más tanulmányhoz hasonlóan) azonban vannak korlátai, és az eredmények nem biztos, hogy általánosíthatók a kannabiszhasználók szélesebb populációjára.
A CBD hatása a motivációra és a termelékenységre
Ami a cannabinoid CBD-t (cannabidiol) illeti, nincs tudomásunk olyan kutatásról, amely értékelte volna a kannabisz növényből származó nem pszichoaktív vegyületnek a lustaságra vagy a termelékenységre gyakorolt hatását. Azt azonban tudjuk, hogy a CBD terápiás potenciállal rendelkezik, és segíthet a stressz, a szorongás és a depressziós tünetek enyhítésében, de javítja az alvást és segíthet az álmatlanságban, ami közvetve az aktivitásra és a motivációra is hatással lehet.
Mint tudod, amikor kialvatlan vagy kimerült vagy, általában nincs kedved bármit is csinálni, még akkor sem, ha valaki csábító jutalmat kínál.
A kannabinoidok az endokannabinoid rendszeren keresztül számos mechanizmusra hatnak a szervezetben, kölcsönhatásba lépve a testünkben található CB1 és CB2 endokannabinoid receptorokkal. A THC erős kötődése az agy CB1 receptoraihoz pszichoaktív hatásokkal, eufóriaérzéssel vagy fokozott étvágytalansággal jár. A CBD e receptorok részleges antagonistájaként működik, ami azt jelenti, hogy képes blokkolni vagy csökkenteni a THC mellékhatásait. Ezt igazolta a fent említett 2017-es tanulmány is, amelyben a patkányok hajlandósága a kihívást jelentő feladatok elvégzésére megnőtt, amikor a THC-t és a CBD-t 1:1 arányban együttesen adták be.
Szintén figyelemre méltó egy 2016-os tanulmány, amely szerint a CBD a dopamint felszabadító 5-HT1A receptorok aktiválásán keresztül csökkentheti a motivációs zavarokat. Ugyanez a tanulmány azt is megállapítja, hogy a kannabinoid THCV (tetrahidrokannabivarin) szintén rendelkezik terápiás potenciállal, amelyet a jutalom motiválta diszregulált viselkedés esetén lehetne alkalmazni, azaz olyan emberek esetében, akiknek nehézséget okoz cselekedeteik kontrollálása az erős jutalomvágy miatt, és például függőségekkel vagy étkezési zavarokkal küzdenek.
Következtetés: várnunk kell az igazságra
Az az állítás, hogy a kannabisz lustaságot okoz, az egyik legismertebb sztereotípia. De még a tudósok sem egyértelműek a kannabiszhasználat és a motiváció közötti kapcsolatról. Egyes (különösen régebbi) tanulmányok szerint a kannabisz fő pszichoaktív összetevője, a THC csökkentheti a motivációt és a kihívást jelentő feladatok elvégzésére való hajlandóságot azáltal, hogy megváltoztatja az agy dopaminszintjét és csökkenti a dopaminreceptorok érzékenységét. A rendszeres marihuánafogyasztók a könnyebb, kevesebb jutalommal járó feladatokat részesíthetik előnyben, ami a motiváció csökkenésének bizonyítéka lehet.
A kannabiszhasználat és a csökkent motiváció közötti kapcsolat azonban például a depressziós tünetek együttes előfordulása miatt is kialakulhat.
Két, 2022 és 2024 között közzétett tanulmány szerint a kannabiszhasználat nem jár együtt apátiával vagy amotivációs szindrómával. Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy a kannabiszhasználók jutalmazási reakciói hasonlóak a nem használókéhoz.
A CBD terápiás potenciáljának köszönhetően (szorongás és depresszió enyhítése, alvásminőség javítása) közvetve növelheti a motivációt és a termelékenységet, miközben részben enyhíti a THC által kiváltott lustaságot.
Összefoglalva, még mindig nagyon kevés jól végzett empirikus kutatás van a kannabisz motivációra és termelékenységre gyakorolt hatásáról, és csak új, részletesebb tanulmányok alapján tudjuk majd újraértékelni a makacsul fennálló sztereotípiákat.
Szerző: Buds for Buddies
Fotó: Shutterstock
"Az ezen a weboldalon, valamint a weboldalon keresztül nyújtott valamennyi információ kizárólag oktatási célokat szolgál. Az itt található információk egyike sem helyettesíti az orvosi diagnózist, és az ilyen információk nem tekinthetők orvosi tanácsadásnak vagy ajánlott kezelésnek. Ez a weboldal nem népszerűsíti, nem támogatja és nem támogatja a kábítószerek vagy pszichotróp anyagok legális vagy illegális használatát vagy bármilyen más illegális tevékenység elkövetését. Kérjük, további információkért tekintse meg a jogi nyilatkozatunkat."